Református templom és Egyházközség


A templomról írásos bizonylat 1567-ből maradt fent. Benkő József szerint a mai templom helyén már 1141-ben volt egy régi templom, de Orbán Balázs a mai templom építését 1540–1560-ra teszi. Eredetileg a torony egybeépült a templommal, ezt 1790-ben lebontották, és külön építették meg a 36 méter magas tornyot. A ma is működő orgonát 1904-ben vásárolták a brassói Csoflek testvérektől (10 regiszteres, 4 pedálos). 
A templom régi ugyan, de mára már semmi sem maradt fenn az elmúlt századokból. Ez főképp annak tulajdonítható, hogy többszöri átalakításban különféle stílusirányzatok uralkodtak. A templom régiségét bizonyítólag két adat szolgál. Az első adat Benkő Józseftől maradt fenn, miszerint a templom mennyezetét régi freskók borították és rajta az 1141-es évszám volt olvasható. Nemzettörténeti tekintetben sokkal értékesebb volt a templom falain egykoron díszelgő hun vagy schita felirat, amely mára már nyomtalanul eltűnt, ennek létezéséről ugyancsak Benkő József ír. A második adat szerint, melyet Orbán Balázs jegyzett föl, a templom építése 1440-re és 1480-ra tehető.
A templomkertben, 1992-ben avatták fel Benkő József történettudós, botanikus mellszobrát, Petrovics István alkotását, amelyet a Középajtán született, Kanadában élő Pusztai Péter grafikus állítatott. Később emlékszobával is gyarapodott az egyházközség.
Eredetileg a torony egybeépült a templommal, ezt 1790-ben lebontották és külön épitették meg a 36 m. magas tornyot. A ma is működő orgonát 1904-ben vásárolták a brassói Csoflek testvérektől, 10 regiszteres, 4 pedálos orgona.
Két harangja van az egyházközségnek. A nagyobbik harang 500 kg. Felirata: "1872-ben elhasadván. A Középajtai ref. Egyház saját költségén újra öntette 1873-ban segesvári Mauchen Mihály által."
A kissebbik harang felirata: középajtai reform eklézsia maga költségén öntette 1814-ben. Ezt a harangot 1844 nyarán, az egyház, a 48-as szabadságharcba szükséges ágyú öntésére adományozza.
Majd 1856 tavaszán, Bukarestben egy új kicsi harangot öntet, mely április 23-án szólal meg először. Mivel a falu lakosságának nem tetszik a harang hangja, visszaviszik Bukarestbe és nagyobbat vesznek helyébe. Ezt a nagyobb harangot július 24.én szentelik fel.
Középajta kezdettől fogva tekintélyes egyházközség sorában állott. Papjaik akik kevés kivétellel esperesek is voltak, a vidék legjelesebb és hirnevesebb emberei közé tartoztak:

1. Patakfalvy István - 1627 körül
2. Ajtai János - 1669-1673 - Esperes
3. Solymosi István - 1673-1708
4. Hermányi Péter - 1708-1718 - Esperes
5. Baconi János - 1718-1743
6. Baló András - 1743-1753
7. Benkő Mihály - 1753-1767 - Esperes
8. Benkő József - 1767-1787 - Esperes
9. Józsa János - 1788-1820 - Esperes
10. Szabó Sámuel - 1821-1849
11. Biró András - 1850-1889
12. Kövér András - 1889-1925 - Esperes
13. Dr. Polonkay Tivadar - 1926-1944 - Országgyűlési képviselő
14. Tompa László - 1946-1973
15. Kövecsi Imre - 1973-1982
16. Vántsa Dezső - 1983-1992
17. Berszán István - 1992- - 2006-tól az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának tagja.